Címke: mihályfi balázs

Bravúrosan csúsznak egymásba a teatralitás szintjei – Friss recenziók a Sirályról

Szilágyi Csenge és László Zsolt a Sirályban – fotó: Dudás Ernő
Szilágyi Csenge és László Zsolt a Sirályban – fotó: Dudás Ernő

Januárban felújítottuk a Sirály című előadásunkat. Három kritika is megjelent a produkcióról az elmúlt időszakban.

Az egyik írás szerzője, Pethő Anita másodjára látta az előadást. „(…)a korábbi alkalomról emlékeztem jól, mennyi minden történik az előadás elején a függöny előtt. Még azt is mondhatnám, hogy drukkoltam annak, hogy a többiek vegyék a lapot, jól reagáljanak például Arkagyina, azaz Oszvald Marika »nagybelépőjére«. Többek között ez is a kint is – bent is, szerepbeliség és szerepen kívüliség játéka, ahogyan Oszvald Marika folyton ide-oda mozog az »arkagyinaság« és »oszvaldmarikaság« között. vagy mondhatnánk úgy is, hogy Arkagyina, ez a mindig a középpontban lenni akaró, ezért folyton színjátszó, alakoskodó, pózoló színésznő időnként Oszvald Marikát, az ismert operettszínésznőt alakítja. Azaz egészen pontosan azt, ami (sablonos) kép egy ismert operettszínésznőről bennünk él.” A cikk az előadás önreflexív voltát emeli ki, a sablonok, az elvárásoknak megfelelés igényének motívumait és ezek ellenpontozását veszi sorra, kiemelve Kaszás Gergő játékának rétegzettségét, illetve a sikeresség és a látszat, a művészet és az iparostevékenység viszonyáról tesz fel érdekes kérdéseket a produkció kapcsán. A szöveg az Egy olvasó naplója blogon jelent meg.

Kaszás Gergő a Sirályban – fotó: Mészáros Csaba
Kaszás Gergő a Sirályban – fotó: Mészáros Csaba

A szereposztást tartja a produkció legnagyobb bravúrjának az Apokrif Online kritikájának szerzője is. „Arkagyina szerepében Oszvald Marika, az Operett Színház legendás szubrettje, maga a két lábon járó tradicionális színjátszás látható – mint prózai színésznő. Játéka kiegyensúlyozott, nem maníros, csak ahol a szerep is megkívánja. Kaszás Gergővel (Trigorin) – akivel egy pillanatig sem keltik egy szerelmespár látszatát – közös jelenetükben egy érett nő higgadtságával és reális érveivel ellensúlyozza az író infantilis és kamaszos kitöréseit: nem primadonnaként hisztériázik, hogy az ünnepelt szerző maradjon mellette, hanem egy korosodó nő megannyi évének és félresiklott kapcsolatának tapasztalataiból építkezve érvel. Kettejük kapcsolata inkább a művészélet rögös útján köttetett erős szövetség, mintsem szerelem” – írja Bagi Ágnes, aki részletes elemzését így zárja: „Fehér Balázs Benő sikeresen felfedezte Csehov elejtett lázadását Sztanyiszlavszkij színházával szemben, azonban nem vitte végig ezt a lázadást, ahogy maga a szerző sem. Ellenben létrehozott egy olyan előadást, ami a mai fiatalok számára is érthetővé és élvezhetővé teszi Csehov klasszikusát. Mellettük persze az érettebb korosztály is kap impulzust a kortárs színjátszásról való gondolkodáshoz, de a gondolatsor befejezése és az új formák létre hozása ránk vár.”

Oszvald Marika a Sirályban – fotó: Mészáros Csaba
Oszvald Marika a Sirályban – fotó: Mészáros Csaba

Szekeres Szabolcs a Dionüszosz magazin blogján írt az előadásról, úgy értékelve, hogy Fehér Balázs Benő rendezése a fiatalos lendület elapadásáról szól. „Méghozzá úgy, hogy közben mindenki színházat játszik vagy legalábbis mániákusan a színpadról beszél. A humor forrása a végig az elemelt és a karikírozott színészi játék, amelybe Mihályfi Balázs bumfordian érzéketlen Samrajev intézője éppen úgy belefér, ahogy maga Trepljov is, aki az egyik jelenetben két hatalmas karddal jelenik meg, hogy párbajra hívja Trigorint, a vetélytársát.” A recenzió szerzője szerint a rendező keze nyomán „bravúrosan, valósággal matrjoska babák gyanánt csúsznak egymásba a teatralitás szintjei”, és Oszvald Marika alakítását dicsérve megjegyzi: kár, hogy az operettcsillag nem korábban rándult át a prózai színházba, mert „Arkagyina szerepében a kapzsiság és az önző ridegség magasiskoláját mutatja be”. A szerző szerint a rendezői elképzelés akár vitára is ingerelhet, de „az ötletesen működtetett, az előadás egészére kiterjesztett színház a színházban szituáció komoly kohéziós erővel bír, és nem fukarkodik a humoros helyzetekkel. Az Átrium Film-Színház és a Kultúrbrigád közös vállalkozásaként létrehozott Sirály arról szól érvényesen, hogy az egykori harcos lázadók élete, függetlenül attól, hogy tehetségesek-e igazán vagy sem, még csak bele sem simulhat a (kis)polgári életbe, hanem egyenesen tragédiával ér véget.”

A Sirály legközelebb április 29-én délután látható az Átriumban, jegyek már kaphatók.

Molnár Ferenc: Egy, kettő, három – megkezdődtek a próbák

Megtartottuk Molnár Ferenc Egy, kettő, három című darabjának olvasópróbáját az Átrium Film-Színházban. Az egyfelvonásos komédia főszerepét Alföldi Róbert játssza, az előadást Znamenák István rendezi, a premier november elején lesz.

Molnár Ferenc legendás darabja 1929-ben íródott. „Az író a maga ötleteivel folyton fűti a tempót, minden színésznek kezére dolgozik, mindegyiknek ad valami játszani vagy mondani valót – Molnár nagyszerűen tudja foglalkoztatni a színészeket –, mindegyiket a sebesség szolgálatába állítja. A szó legszorosabb értelmében színpadi bravúr ez: nem gondolati eszközökkel, nem is életjelenségekkel operál, hanem egyedül csak a színpad eszközeivel. Ezek azonban úgy belé vannak idegződve, hogy úgy bánik velük, mint készséges szolgáival” – írta a drámáról ősbemutatója után Schöpflin Aladár a Nyugatban. A darab azóta számtalan színpadi feldolgozást megért mind itthon, mind külföldön, 1961-ben pedig Billy Wilder forgatott filmet a színmű felhasználásával.

Znamenák István az Egy, kettő, három olvasópróbáján – fotó: Mészáros Csaba
Znamenák István az Egy, kettő, három olvasópróbáján – fotó: Mészáros Csaba

Znamenák István az olvasópróbán elmondta: Molnárt a legkorszerűbb drámaírók egyikének tartja, ez a darab pedig különösen mai és aktuális, hiszen a szemünk előtt zajlik, ahogyan „megcsinál” valakit a hatalom, hogyan lesz például egy egyszerű gázszerelőből milliomos – a hatalom által, a pénz segítségével. Hozzátette: az Egy, kettő, három erősen archetipikus figurákat vonultat fel az Alföldi Róbert játszotta Norisson bankigazgató köré szervezve, ám ezek eljátszása jó színészeket és jelentős szaktudást igényel, vagyis az előadás sikerre viteléhez erőteljes csapatmunkára van szükség. A rendező úgy véli, ez a darab nagyon sok szépséget rejt magában, és hihetetlen szellemességgel pörgeti a magyar nyelvet, így kiváló alapanyaga egy sikeres produkciónak.

Egy, kettő, három – olvasópróba – fotó: Mészáros Csaba
Egy, kettő, három – olvasópróba – fotó: Mészáros Csaba

A Kultúrbrigád, az Átrium Film-Színház és a THEA Theatre Entertainment & Art közös produkciójában készülő előadásban Alföldi Róbert mellett Szatory Dávid, Debreczeny Csaba, Mihályfi Balázs, Parti Nóra, Lénárdt Laura, Lugosi György, Fehér Balázs Benő, Janicsek Péter, Némedi Árpád, Dékány Barnabás, Barna Zsombor, Sipos Viktória, Bánky Sára és Hajdú Csilla lép színpadra. A díszletet a rendező, a jelmezt Cselényi Nóra, a maszkokat Vég Attila tervezi, a zeneszerző Zságer-Varga Ákos. Bemutató: november 4-én este.

Egy, kettő, három – plakát – tervező: Lakatos Péter
Egy, kettő, három – plakát – tervező: Lakatos Péter

Beugrás Az Őrült Nők Ketrecében

A Kultúrbrigád és az Átrium Film-Színház ezúton tájékoztatja tisztelt nézőit, hogy Az Őrült Nők Ketrece július 3-i, vasárnapi és 4-i, hétfői előadásán Aristide Bouteille szerepében Fehér Tibort láthatják.

Ez a hivatalos közlemény, mögötte pedig az a helyzet áll, hogy Mihályfi Balázs kollégánknak szombaton váratlanul elment a hangja, így döntési helyzet jött létre: vagy elhagyjuk a következő előadásokat, vagy beugró színészt keresünk. Mivel nézőinknek nem szeretnénk csalódást okozni, az utóbbi lehetőséget választottuk. Ám a szerep nem könnyű, és mindössze egyetlen nap áll a beugró rendelkezésére betanulni, ám Fehér Tibor kollégánk, aki jól ismeri az előadást, hiszen Jacob és Francis szerepét is játssza, vállalta a feladatot.

Hevér Gábor, Fehér Balázs Benő, Hullan Zsuzsa, Fehér Tibor, Bach Kata, Stohl András Az Őrült Nők Ketrece próbáján 2016. július 3-án – fotó: Dudás Ernő
Hevér Gábor, Fehér Balázs Benő, Hullan Zsuzsa, Fehér Tibor, Bach Kata, Stohl András Az Őrült Nők Ketrece próbáján 2016. július 3-án – fotó: Dudás Ernő

Mihályfi Balázsnak mihamarabbi gyógyulást, Fehér Tibornak és a csapatnak pedig egy kalappal kívánunk a vasárnap és hétfő estéhez!

Fotó: Dudás Ernő