Címke: fehér balázs benő

Bravúrosan csúsznak egymásba a teatralitás szintjei – Friss recenziók a Sirályról

Szilágyi Csenge és László Zsolt a Sirályban – fotó: Dudás Ernő
Szilágyi Csenge és László Zsolt a Sirályban – fotó: Dudás Ernő

Januárban felújítottuk a Sirály című előadásunkat. Három kritika is megjelent a produkcióról az elmúlt időszakban.

Az egyik írás szerzője, Pethő Anita másodjára látta az előadást. „(…)a korábbi alkalomról emlékeztem jól, mennyi minden történik az előadás elején a függöny előtt. Még azt is mondhatnám, hogy drukkoltam annak, hogy a többiek vegyék a lapot, jól reagáljanak például Arkagyina, azaz Oszvald Marika »nagybelépőjére«. Többek között ez is a kint is – bent is, szerepbeliség és szerepen kívüliség játéka, ahogyan Oszvald Marika folyton ide-oda mozog az »arkagyinaság« és »oszvaldmarikaság« között. vagy mondhatnánk úgy is, hogy Arkagyina, ez a mindig a középpontban lenni akaró, ezért folyton színjátszó, alakoskodó, pózoló színésznő időnként Oszvald Marikát, az ismert operettszínésznőt alakítja. Azaz egészen pontosan azt, ami (sablonos) kép egy ismert operettszínésznőről bennünk él.” A cikk az előadás önreflexív voltát emeli ki, a sablonok, az elvárásoknak megfelelés igényének motívumait és ezek ellenpontozását veszi sorra, kiemelve Kaszás Gergő játékának rétegzettségét, illetve a sikeresség és a látszat, a művészet és az iparostevékenység viszonyáról tesz fel érdekes kérdéseket a produkció kapcsán. A szöveg az Egy olvasó naplója blogon jelent meg.

Kaszás Gergő a Sirályban – fotó: Mészáros Csaba
Kaszás Gergő a Sirályban – fotó: Mészáros Csaba

A szereposztást tartja a produkció legnagyobb bravúrjának az Apokrif Online kritikájának szerzője is. „Arkagyina szerepében Oszvald Marika, az Operett Színház legendás szubrettje, maga a két lábon járó tradicionális színjátszás látható – mint prózai színésznő. Játéka kiegyensúlyozott, nem maníros, csak ahol a szerep is megkívánja. Kaszás Gergővel (Trigorin) – akivel egy pillanatig sem keltik egy szerelmespár látszatát – közös jelenetükben egy érett nő higgadtságával és reális érveivel ellensúlyozza az író infantilis és kamaszos kitöréseit: nem primadonnaként hisztériázik, hogy az ünnepelt szerző maradjon mellette, hanem egy korosodó nő megannyi évének és félresiklott kapcsolatának tapasztalataiból építkezve érvel. Kettejük kapcsolata inkább a művészélet rögös útján köttetett erős szövetség, mintsem szerelem” – írja Bagi Ágnes, aki részletes elemzését így zárja: „Fehér Balázs Benő sikeresen felfedezte Csehov elejtett lázadását Sztanyiszlavszkij színházával szemben, azonban nem vitte végig ezt a lázadást, ahogy maga a szerző sem. Ellenben létrehozott egy olyan előadást, ami a mai fiatalok számára is érthetővé és élvezhetővé teszi Csehov klasszikusát. Mellettük persze az érettebb korosztály is kap impulzust a kortárs színjátszásról való gondolkodáshoz, de a gondolatsor befejezése és az új formák létre hozása ránk vár.”

Oszvald Marika a Sirályban – fotó: Mészáros Csaba
Oszvald Marika a Sirályban – fotó: Mészáros Csaba

Szekeres Szabolcs a Dionüszosz magazin blogján írt az előadásról, úgy értékelve, hogy Fehér Balázs Benő rendezése a fiatalos lendület elapadásáról szól. „Méghozzá úgy, hogy közben mindenki színházat játszik vagy legalábbis mániákusan a színpadról beszél. A humor forrása a végig az elemelt és a karikírozott színészi játék, amelybe Mihályfi Balázs bumfordian érzéketlen Samrajev intézője éppen úgy belefér, ahogy maga Trepljov is, aki az egyik jelenetben két hatalmas karddal jelenik meg, hogy párbajra hívja Trigorint, a vetélytársát.” A recenzió szerzője szerint a rendező keze nyomán „bravúrosan, valósággal matrjoska babák gyanánt csúsznak egymásba a teatralitás szintjei”, és Oszvald Marika alakítását dicsérve megjegyzi: kár, hogy az operettcsillag nem korábban rándult át a prózai színházba, mert „Arkagyina szerepében a kapzsiság és az önző ridegség magasiskoláját mutatja be”. A szerző szerint a rendezői elképzelés akár vitára is ingerelhet, de „az ötletesen működtetett, az előadás egészére kiterjesztett színház a színházban szituáció komoly kohéziós erővel bír, és nem fukarkodik a humoros helyzetekkel. Az Átrium Film-Színház és a Kultúrbrigád közös vállalkozásaként létrehozott Sirály arról szól érvényesen, hogy az egykori harcos lázadók élete, függetlenül attól, hogy tehetségesek-e igazán vagy sem, még csak bele sem simulhat a (kis)polgári életbe, hanem egyenesen tragédiával ér véget.”

A Sirály legközelebb április 29-én délután látható az Átriumban, jegyek már kaphatók.

Molnár Ferenc: Egy, kettő, három – megkezdődtek a próbák

Megtartottuk Molnár Ferenc Egy, kettő, három című darabjának olvasópróbáját az Átrium Film-Színházban. Az egyfelvonásos komédia főszerepét Alföldi Róbert játssza, az előadást Znamenák István rendezi, a premier november elején lesz.

Molnár Ferenc legendás darabja 1929-ben íródott. „Az író a maga ötleteivel folyton fűti a tempót, minden színésznek kezére dolgozik, mindegyiknek ad valami játszani vagy mondani valót – Molnár nagyszerűen tudja foglalkoztatni a színészeket –, mindegyiket a sebesség szolgálatába állítja. A szó legszorosabb értelmében színpadi bravúr ez: nem gondolati eszközökkel, nem is életjelenségekkel operál, hanem egyedül csak a színpad eszközeivel. Ezek azonban úgy belé vannak idegződve, hogy úgy bánik velük, mint készséges szolgáival” – írta a drámáról ősbemutatója után Schöpflin Aladár a Nyugatban. A darab azóta számtalan színpadi feldolgozást megért mind itthon, mind külföldön, 1961-ben pedig Billy Wilder forgatott filmet a színmű felhasználásával.

Znamenák István az Egy, kettő, három olvasópróbáján – fotó: Mészáros Csaba
Znamenák István az Egy, kettő, három olvasópróbáján – fotó: Mészáros Csaba

Znamenák István az olvasópróbán elmondta: Molnárt a legkorszerűbb drámaírók egyikének tartja, ez a darab pedig különösen mai és aktuális, hiszen a szemünk előtt zajlik, ahogyan „megcsinál” valakit a hatalom, hogyan lesz például egy egyszerű gázszerelőből milliomos – a hatalom által, a pénz segítségével. Hozzátette: az Egy, kettő, három erősen archetipikus figurákat vonultat fel az Alföldi Róbert játszotta Norisson bankigazgató köré szervezve, ám ezek eljátszása jó színészeket és jelentős szaktudást igényel, vagyis az előadás sikerre viteléhez erőteljes csapatmunkára van szükség. A rendező úgy véli, ez a darab nagyon sok szépséget rejt magában, és hihetetlen szellemességgel pörgeti a magyar nyelvet, így kiváló alapanyaga egy sikeres produkciónak.

Egy, kettő, három – olvasópróba – fotó: Mészáros Csaba
Egy, kettő, három – olvasópróba – fotó: Mészáros Csaba

A Kultúrbrigád, az Átrium Film-Színház és a THEA Theatre Entertainment & Art közös produkciójában készülő előadásban Alföldi Róbert mellett Szatory Dávid, Debreczeny Csaba, Mihályfi Balázs, Parti Nóra, Lénárdt Laura, Lugosi György, Fehér Balázs Benő, Janicsek Péter, Némedi Árpád, Dékány Barnabás, Barna Zsombor, Sipos Viktória, Bánky Sára és Hajdú Csilla lép színpadra. A díszletet a rendező, a jelmezt Cselényi Nóra, a maszkokat Vég Attila tervezi, a zeneszerző Zságer-Varga Ákos. Bemutató: november 4-én este.

Egy, kettő, három – plakát – tervező: Lakatos Péter
Egy, kettő, három – plakát – tervező: Lakatos Péter

Alföldi Róbert és Sirályok emlékezete a Színház estjén

A Színház című folyóirat júniusi – az NKA-s folyóirat-támogatások csökkenésének okán utolsó(nak tűnő) – számának megjelenése alkalmából rendezett Lúzerek című estén a Jurányiban két beszélgetésben is érintett a Kultúrbrigád.

Tompa Andrea Alföldi Róberttel, Az Őrült Nők Ketrece és Makbett című előadásaink rendezőjével beszélget Mi történt a Nemzeti után? címmel. Sirályok emlékezete címmel pedig Ascher Tamással, Zsótér Sándorral, a Sirály előadásunk rendezőjével, Fehér Balázs Benővel, valamint produkciós vezetőnkkel, Ugrai Istvánnal beszélget Rádai Andrea.

Ezek mellett számos izgalmasnak ígérkező szakmai beszélgetés várja az érdeklődőket, a részletes program itt olvasható. A Színház júniusi, 136 oldalas dupla számában olvasható Ugrai István tanulmánya is arról, hogy milyen közfeladatok vannak a médiában és hogy azok hogyan értelmezhetőek a színházakban. (A lap tartalmáról további részletek itt.)

A Lúzerek június 8-án este 7-kor kezdődik a Jurányiban, regisztráció és belépőjegy nincs.

Alföldi Róbert hazatér – itt a Kultúrbrigád januári műsora

Ötvenedik alkalommal játsszuk Budapesten, az Átrium Film-Színházban Igenis, miniszterelnök úr! című válságkomédiánkat január 13-án este. Alföldi Róbert az elmúlt fél évben Németországban és Dél-Koreában dolgozott, ezzel az előadással tér vissza a magyar színpadra. A Znamenák István rendezte produkció, amelyben Alföldi partnerei Hevér Gábor, Ficza István, Parti Nóra és Marton Róbert, január 16-án, délután és este is látható.

Alföldi Róbert ősszel bemutatott rendezése, a Makbett című Ionesco-abszurd január 3-án, 26-án és 27-én is műsoron lesz. Az évet ugyancsak Alföldi-rendezéssel indítjuk: január 2-án délután és este lesz pótszilveszteri hangulat Az Őrült Nők Ketrecében. A produkció 23-án délután és este is műsoron lesz az Átriumban, 28-án pedig visszatérünk vele Pécsre, a Kodály Központ meghívására, a jubileumi ötödik évaduk egyik kiemelt programjaként, reméljük, megismételjük a nyári posztos vendégjáték során aratott óriási sikert. 29-én Csehov: Sirály című darabját játsszuk, ismét akadálymentesítéssel vakok és gyengén látók számára.

Vaknyugat című előadásunk február első felében lesz ismét látható, erre egyelőre nem kaphatók jegyek, de előjegyzést felveszünk a szervezes@atriumfilmszinhaz.hu címen. Januári előadásainkra jegyek kaphatók az Átrium jegypénztárában, bankkártyás fizetéssel online az atriumfilmszinhaz.jegy.hu címen, valamint az ismert jegyforgalmazóknál. Várunk mindenkit szeretettel!

Bemutattuk a Makbettet

2 óra 20 perc, szünet nélkül – így láthatja közönség Ionesco Makbettjét az Átrium Film-Színházban, a Kultúrbrigád produkciójában, Alföldi Róbert rendezésében.

Makbett – Fehér Balázs Benő, Orosz Ákos – fotó: Puska Judit

A hatalom megszerzésére irányuló szüntelen háborúskodásról szóló történet ugyan komédia, ám a tragikus befejezés irányába halad. Az előadás valósággal való egyezése nem a véletlen műve, hiszen ahogy a rendező az olvasópróbán fogalmazott: ami a darab keletkezésekor, 1972-ben abszurdnak tűnt, az ma a valóság. Alföldi Róbert e rendezésében olyan megoldásokkal dolgozik, amelyekkel korábban nem. „Nagyon nagyszerű munka volt. Egészen különleges élmény, hogy az ember olyan anyaggal és olyan emberekkel dolgozik, ami és akik megújhodásra késztetik. Örülök, hogy a régi munkatársaimnak is tudtam meglepetést okozni a próbafolyamatban, nota bene saját magamnak is. Remélem, a nézőknek is jó értelemben vett meglepetés lesz.”

A Lady Duncan szerepét megformáló Kerekes Éva úgy érzi, furcsa előadás készült. „Kicsit mesejáték, kicsit rajzfilm, kicsit horror, de erős politikai és társadalomkritikai keretbe téve. Hiába abszurd drámáról van szó, vérkomolyan kell játszani, mert nagyon fontos, hogy hasson is, amit csinálunk, ne csupán mosolyogni lehessen rajta. Nekem a színészet mindig egy helyről jön, akár komédiáról, akár drámáról van szó, mert mindent át kell engednem magamon, különben nem tudja megérinteni az embereket az, amit a színpadon teszek. Nem lehet csak rajzolni, ki is kell színezni. Hiába tűnik úgy, hogy nagyon erősen a technikára épül az a színészet, amivel a néző most találkozni fog, de e stílusjáték mögött nagyon ott kell lenni személyiségként is.” Kerekes Éva most dolgozik először a Kultúrbrigáddal. „Lendületes, motivált csapat jött össze, a közös ügy, a közös látásmód, a kíváncsiság, a játékkedv, a gondolat és az érzékenység tartja össze az egészet, ezek pedig, biztos vagyok benne, gyúanyagok.”

Makbett – Parti Nóra, Kerekes Éva, Bányai Kelemen Barna – fotó: Dudás Ernő

A számos szakmai kitüntetéssel és fesztiváldíjjal elismert romániai magyar színész, Bányai Kelemen Barna (Banco) életének első budapesti munkája a Makbett. A tavalyi évad végéig a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház társulatát erősítő művész idén Szombathelyre szerződött, ahol a Makrancos Kata című Shakespeare-darabban dolgozott először Alföldi Róberttel. „A munkaritmusa és a temperamentuma így már nem ismeretlen nekem. Nagyon koncentráltan, nagyon sűrűn dolgoztunk ebben a kevés időben, ami rendelkezésre állt. A csapat pedig annak ellenére, hogy válogatott, mégis valódi társulatként tud együtt dolgozni. Marosvásárhelyiként nem vagyok abban a státuszban, hogy megítéljem, mennyire lesz közéleti az előadás, de hogy az lesz, az nem kérdés. Olyan mint egy szócső, ami felnagyítja a hangokat. Az biztos, hogy a nézők feje dübörögni fog, amikor kijönnek a nézőtérről.”

Makbett – Fábián Szabolcs, Szatory Dávid – fotó: Puska Judit

A Makbett címszerepét Orosz Ákos játssza (aki 2013-ban, a Maladype Színház előadásában már Shakespeare Macbethjeként is színre lépett), Duncan királyt Hevér Gábor, a komornát Parti Nóra, Macolt Fehér Balázs Benő, Candort Szatory Dávid, Glamisst Fábián Szabolcs, a kereskedőt Krum Ádám, a katonát Bercsényi Péter, az ordonáncot Gelányi Bence alakítja. A tizenegy színész összesen negyvennél több szerepben lép fel az előadásban. Az előadás Bognár Róbert kitűnő fordításából készült, a koreográfus Gergye Krisztián, a zenét Kovácsovics Dávid jegyzi, a látvány Tihanyi Ildi és a rendező munkája, a produkció képi világában nagy szerepet játszó sminkeket Vég Attila tervezte.

Részletek az előadás utáni kritikákból
„A több mint 2 órás, szünet nélküli játék egyszerre szórakoztat és borzaszt el, szörnyű alakjai és a valóságra való reflexió miatt. (...) A szereplőgárda nagyon jól működik együtt, s, bár  a címszereplő Orosz Ákos már több esetben is megmutatta, hogy jól hozza a tébolyultat, most mégis leginkább Hevér Gábor (Duncan király) és Kerekes Éva (Lady Duncan) voltak azok, akik minden egyes színpadra lépésüknél széles vigyort rajzoltak a nézők arcára.” 
(Alföldi fityisze debütált az Átriumban – Pákozdi Nóra, welovebudapest.hu, 2015. szeptember 28.)
„(...)Orosz Ákos játéka elsőrangú, könnyedén váltogatja a rémületes és vicces árnyalatokat, nem téveszti el az összhatást: a féktelen hatalmi ambíció silány nárcizmusát. Bányai Kelemen Barna egy másik típust, az önérdekét percre sem felejtő lakájt hozza jól. Csak holtan, kísértetként igazán bátor: »és még alacsony is vagy«, vágja oda.”
(„És még alacsony is vagy” – Csáki Judit, Revizor, 2015. szeptember 28.)
„Mindez tökéletes komédiában és – direkt és átvitt értelemben is gyilkos – komédiázásban, a ahol mindenki fontos, csak a legkisebb szerep(lő) nem: a nép. Megbocsátható része a komédiázásnak a szex sokszoros tényleges és verbális megjelenítése és a szóbeli obszcenitás is, a patakzó vér pedig elengedhetetlen. De az igazi telitalálat a két palócos asszonyságként brillírozó boszorkány, Kerekes Éva és Parti Nóra.” 
(Javíthatatlan gonoszság – Kovács C. András, olvassbele.com, 2015. szeptember 28.)
„Aztán megérkezik az ifjú Macol (Fehér Balázs Benő), aki elmond egy beszédet, mely Shakespeare-nél is szerepel, csak a kontextus tér el merőben. A Macbethben ugyanis Malcolm próbára teszi Macduffot azzal, hogy saját magát gonosz, hataloméhes despotának állítja be. Ám Ionescónál szó sincs próbatételről: egy kegyetlen diktátor veszi át Makbett helyét, aki meg sem próbálja tagadni, hogy pokollá kívánja tenni az egész ország életét a maga szórakoztatására.” 
(Makbett is jobb, mint egy ilyen uralkodó – Puskás Panni, hvg.hu, 2015. szeptember 25.)

Októberben 8-án, 9-én, 10-én és 29-én este lesz látható az előadás. Jegyek az atriumfilmszinhaz.jegy.hu oldalon kaphatók.

Címkép: Makbett – Bányai Kelemen Barna, Szatory Dávid, Hevér Gábor, Kerekes Éva, Parti Nóra, Orosz Ákos – fotó: Mészáros Csaba