Címke: Egy kettő három

„Olyan agymunka, amivel én nem nagyon találkoztam még”

Alföldi Róbert volt Csáki Judit kritikus vendége 2017. március 5-én a Spinoza Házban. A beszélgetésben több minden mellett sok szó esett az Egy, kettő, háromról is.

 

(Molnár Ferencről) „Nem is csak az, hogy olyan agymunka, amivel én nem nagyon találkoztam még. Molnár annyira zseniális író, hogy olyan rendszer szerint van megírva a szöveg, hogy nem azt mondom, hogy könnyű tanulni, de sokkal könnyebb tanulni, mint ahogy az így kívülről látszik. Abszolút van egy belső logikája, a szóhasználatában is. Hihetetlen író. Nagyon fárasztó, nagyon kell koncentrálni, nincs lehetőség javítani, pihenni, korrigálni. De ami igazán nehéz ebben, hogy ez ne csak egy technikai bravúr legyen.”


(a dupla előadásokról) „A második mindig sokkal jobb és lazább. Ha ma játszanám meg holnap játszanám, ugyanaz a félelem meg szorongás lenne. Ha lejátsszuk hatkor és fél kilenckor, az annyira közel van, hogy az ad egy kis megnyugvást, hogy oké, ment, rendben volt, tehát sokkal lazább, sokkal nyugodtabb, sokkal békésebb belül a második.”

(a csapatról) „Ez a szerkezet, amit a darab fölrak, ez valahogy az előadásban is szerkezet. Ha én valamit elcseszek, akkor az egész szerkezet a takarásban egy pillanat alatt átgondolva azonnal tud segíteni. Nagyon helyesek, gyönyörű, ahogy iszonyú alázatosan figyelnek, nagyon szép, kollegialitásilag nagyon megrendítő.”
A teljes beszélgetés itt megtekinthető.

Indul az áprilisi jegyvásárlás!

Húsvét előtt ismét kinyit Az Őrült Nők Ketrece, műsoron az Egy, kettő, három, a Vaknyugat, az Igenis, miniszterelnök úr! és a Sirály. A Kultúrbrigád és az Átrium Film-Színház közös áprilisi előadásaira február 17-én déltől kaphatók a jegyek.

Húsvét előtt három alkalommal nyílnak ki Az Őrült Nők Ketrece kapui, április 14-én este, illetve 15-én délután és este látható az előadás, amelyre hónapok óta nem kapni jegyet. Függetlenül attól, hogy hétvégén este vagy hétköznap délután, késő éjjel vagy rendes időben játsszuk, töretlen az érdeklődés a produkció iránt, amely a bemutató, 2014 júliusa óta, vagyis áprilisban lesz 34 hónapja, hogy folyamatosan, kihagyás nélkül, télen-nyáron műsoron van. Jean Poiret vígjátékának musicalfeldolgozása Alföldi Róbert rendezésében, Stohl András és Hevér Gábor főszereplésével idén nyáron immár százötvenedszer kerül színpadra. A 15-i előadásokat angol nyelvű felirat is kíséri, a fővárosban élő, az angol nyelvet bíró külföldiek számára is remek szórakozást nyújt az előadás.

Újra műsoron Molnár Ferenc zseniális egyfelvonásosa, az Egy, kettő, három, amely lenyűgöző szellemességgel, valódi téttel, szórakoztató, de gondolatgazdag estével ajándékozza meg a nézőt. Znamenák István rendezése Alföldi Róbert számára valódi jutalomjáték, a kritika egyöntetű elragadtatással jellemezte Norrison-alakítását, ahogyan a színpadra lépő többi színész munkáját is, hiszen bár az egy óra alatt lejátszódó fő cselekmény irányítása a főszereplő kezében van, nem menne semmire az őt körülvevő figurák pontos és érzékeny munkája nélkül. A valós időben játszódó vígjáték április 11-én, továbbá 24-én két alkalommal is látható.

Martin McDonagh fekete vígjátéka, a Vaknyugat ezúttal Pakson vendégszerepel (12-én), de Budapesten, az Átriumban is látható lesz, 28-án este. A 2013-as THEALTER közönségdíjas előadása volt a Kultúrbrigád és az Átrium első közös előadása, azóta is sikerrel fut Gothár Péter Capitano-díjas rendezése. A Connor testvérpárt – alakításukért Arlecchino-díjat kiérdemelt – Ficza István és Rétfalvi Tamás, Welsh atyát Alföldi Róbert, Kicsilányt Mészáros Piroska játssza a felebaráti és testvéri szeretet kérdéseit emlékezetesen groteszk stílusban boncolgató, hol lélekemelő, hol karcosan nevettető előadásban.

Igenis, miniszterelnök úr! című válságkomédiánk ugyan Londonban játszódik, azonban a mai magyar közélettel mutatott párhuzamok korántsem a véletlen művei a Znamenák István rendezte előadásban, amely talán éppen ezért van túl már a hetvenötödik előadáson is. Egy nárcisztikus és befolyásolható miniszterelnök, egy minden hájjal megkent közhivatalnok, egy vonzó politikai tanácsadó, egy naiv titkár és egy praktikusan politikus nagykövet egyetlen éjszaka alatt változtatja meg Európa sorsát. Jonathan Lynn és Antony Jay darabja a mindenkori hatalom lélektanát jól ismerve komikus helyzetekben mesél arról, hogyan születnek a politikai döntések és mi motiválja a hatalom képviselőit. Áprilisban kétszer: 13-án és 17-én látható a darab.

A hónap végére pedig egy sajátos hangú, de mindenképp emlékezetes Sirályt ajánlunk. Az egyik programajánló magazin fogalmazásában: „Csehov-klasszikus all star cast, köztük Trokán Nóra, Kaszás Gergő, László Zsolt, Oszvald Marika előadásában. Kell ennél több?” Fehér Balázs Benő rendezését januárban újítottuk fel, és nagy sikerrel játszottuk, erre szokták azt mondani, hogy a produkció „összeért”. Az említetteken kívül Porogi Ádám, Gyabronka József, Mihályfi Balázs, Parti Nóra, Orosz Ákos, Szilágyi Csenge lép fel az előadásban, amelynek feldolgozásához a tanárok számára ingyenes oktatási segédanyagot is biztosítunk (ahogyan Vaknyugat című előadásunkhoz is), a füzetek a kulturbrigad.hu honlapról tölthetők le.

Várunk mindenkit szeretettel áprilisban is a Kultúrbrigád előadásain!

Íme a műsor:

Átrium Film-Színház, Budapest

2017. április 11. 19:30 Egy, kettő, három #17

2017. április 13. 19:30 Igenis, miniszterelnök úr! #82

2017. április 14. 19:30 Az Őrült Nők Ketrece #144

2017. április 15. 14:30 Az Őrült Nők Ketrece / La Cage aux Folles #145 (angol felirattal / with English surtitles)

2017. április 15. 19:30 Az Őrült Nők Ketrece / La Cage aux Folles #146 (angol felirattal / with English surtitles)

2017. április 17. 19:30 Igenis, miniszterelnök úr! #83

2017. április 24. 18:00 Egy, kettő, három #18

2017. április 24. 20:30 Egy, kettő, három #19

2017. április 28. 19:30 Vaknyugat / The Lonesome West #55 (angol felirattal / with English surtitles)

2017. április 29. 14:30 Sirály #14

Tájelőadás:

2017. április 12. 19:00 Vaknyugat #54 – Csengey Dénes Kulturális Központ, Paks

Újévi koncert helyett színház

Január első napján a szokás szerint nem játszanak a színházak, ez a nap a köztudatban a zenéé. Azonban az új évben, 2017-ben kivételt teszünk, és este fél 8-as kezdettel eljátsszuk legújabb előadásunkat, Molnár Ferenc: Egy, kettő, három című darabját.

Tesszük ezt azért, mert más időpontban nem tudnánk műsorra tűzni a hónapban az előadást, miközben hatalmas az érdeklődés a produkcióra. Ezt a fantasztikus kíváncsiságot és bizalmat megköszönve csapatunk nem pihen január 1-jén, hanem ezen a napon is szórakoztatja az érdeklődő közönséget.

A jegyvásárlás csütörtökön kezdődött, de már csak az utolsó jegyek érhetők el. Legközelebb – mivel január elején Alföldi Róbert Szöulba utazik, a dél-koreai Nemzeti Színház meghívására rendezni – csak márciusban tűzzük műsorra az Egy, kettő, három előadást.

Várjuk szeretettel nézőinket az új esztendő első napjának estéjén is az Átrium Film-Színházban!

Értesítés az Egy, kettő, három jegyvásárlásáról

Kedves közönségünk! Az Egy, kettő, három című produkciónk valamennyi kitűzött előadására minden jegy elkelt. Amennyiben ön szeretne értesítést kapni a következő jegyvásárlás megnyitásáról, kérjük, eme igényéről írjon emailt a szervezes@atriumfilmszinhaz.hu címre. Kollégáink a következő jegyárusítás megkezdése előtt értesíteni fogják önt a vásárlás indulásáról.

Tájékozódjon a Kultúrbrigád legfrissebb híreiről a társulat hírleveléből, amelyre ezen az oldalon iratkozhat fel.

„Bármit megcsinálhat bárkivel? Abban van egy játékos öröm” – Beszélgetés Alföldi Róberttel

Célegyenesbe érkezett az Egy, kettő három: november 4-én, pénteken már a bemutató következik az Átrium Film-Színházban. A premier előtt pár nappal két összpróba közti szünetben beszélgettünk az előadás főszereplőjével, a Norrison bankigazgatót játszó Alföldi Róberttel.

Milyen érzés az elejétől a végéig színpadon lenni?

Egy szóval: fárasztó. (nevet) Nem tudom még, milyen érzés, egyelőre az életemért küzdök.

A próbán úgy láttam, mintha lenne egy melankolikus íve a szerepednek, mintha Norrison kiábrándulna a világából. 

Nem kiábrándulásról van szó szerintem. Annak a rendszernek, amit fölépített és működtet, lényegét tekintve ugyanúgy része ő is. Ezzel szembesül a darab során, de ettől még ugyanúgy folytatja majd tovább az üzletet. Igaz, még az irodáját is leadja a megtévesztés kedvéért, de csak időlegesen, amíg nyaralni megy.

Mintha cinikus távolságtartással szemlélné alkotását.

Szerintem nem távolságtartás, tűzoltás van. Ahogy mondja, minden csatát meg kell nyerni. Az nem lehet, hogy valami összeomlik, hogy valami nem úgy van, ahogy ő akarja.

Egy, kettő, három – Lugosi György, Alföldi Róbert – fotó: Mészáros Csaba
Egy, kettő, három – Lugosi György, Alföldi Róbert – fotó: Mészáros Csaba

Van ez a két nagy idolja: Napóleon és Móricka…

Valójában Móricka a nagy idolja, mert Norrison szerint Napóleon is úgy működik, mint Móricka. Ahogy Móricka elképzeli. Norrison eszerint dolgozik, hogy azt, ahogy Móricka elképzeli, ő ténylegesen megvalósítja. Annyi a különbség közte és a többiek között, hogy ő pontosan látja, mit hozott létre. De hiába ő alkotta meg a gépezetét, a gépezet őt is ugyanúgy működteti, mint a többieket.  

Szívtelen Norrison?

Nem szívtelen, pragmatikus. Nem bírja a sikertelenséget. És mivel tele van pénzzel, ezért minden úgy van, ahogy ő gondolja.

Mintha lassan távolodna, megcsömörlene ettől a szereptől. Nem törik meg?

Törés? Nincsen benne törés: Látja, hogy ez borzalmas, embertelen, hazug, hogy minden lényeget kiöl a világból. De azért csinálja és csinálni is fogja.

Egy, kettő, három – Szatory Dávid, Alföldi Róbert – fotó: Dudás Ernő
Egy, kettő, három – Szatory Dávid, Alföldi Róbert – fotó: Dudás Ernő

Mi hajtja akkor?

Az, hogy ne bukja el az üzletet. Ilyen végtelenül egyszerű. Ha most lebukik, akkor tönkremegy. Ha nem oldja meg, hogy ebből a taxisofőrből egy óra alatt elfogadható férj legyen, akkor nem lesz meg az az üzlet sem, amire számít. Akkor a gépezet, amit létrehozott, őt is bedarálja.

Néha úgy tűnik a reagálásaiból, mintha egy nagy gyerek lenne, akit a játék öröme hajt…

Hogy bármit megcsinálhat bárkivel? Abban van egy játékos öröm. De ezt még nem látom annyira, nincs annyira a kezemben az anyag. Nehéz minderről beszélni, mert a legsérülékenyebb időszakban vagyunk pár nappal a bemutató előtt.

Sok kép és motívum előkerül Norrisonnal kapcsolatban: gépész, építész, festő. Te hogy látod őt?

Ül egy rendszer tetején, bármit megcsinálhat és meg is csinál. Mindig kettő lépéssel előrébb van az agya.

Folyamatosan kedveskedik, mégis, ki nem állhatja, ha neki hízelegnek…

Ő nem hisz a kedveskedésben. Neki csak az a fontos, hogy az emberei engedelmeskedjenek, és jobban dolgozzanak. Ezért pengeti a beosztottjai emberi húrjait. De neki magának erre nincs szüksége.

Ön akár gondolkodhat is” – mondja a titkárnőjének, akinek annyi a dolga, hogy a pontos időt jelezze.

Kuno kisasszony ugyanúgy előre lát, mint Norrison, ezért mondja ezt neki. A jó beosztottat nem utasítani kell, hanem tudja magától, mi a következő lépés.

Egy adott pillanatban mintha erkölcsi rendrakásba is kezdene egy házasságtörés kapcsán?

Zavar támad a gépezetben, amit nem tűr el. Nem emberi szempontokról van szó akkor sem, hanem üzleti érdekekről.

Egy, kettő, három – Alföldi Róbert, Szatory Dávid – fotó: Puska Judit
Egy, kettő, három – Alföldi Róbert, Szatory Dávid – fotó: Puska Judit

Mi okozza a legnagyobb nehézséget Norrisonnak?

Hogy el kell mennie szabadságra, azzal nem igazán tud mit kezdeni. Nem tudja leállítani a benne lévő gépezetet egy percre sem.

Mennyire érzed magadénak ezt a szerepet?

Ehhez nekem kívülről kéne látnom magam, amire képtelen vagyok. Én talán nem működtetek egy gépezetet, vagy nem így. Vagy én magam vagyok a gépezet saját magam számára.

Bíró Dénes

leadfotó: Mészáros Csaba

Alföldi Róbert: „Különösen nehéz szerep”

Különösen nehéz szerep – ezt mondta Alföldi Róbert, aki Molnár Ferenc „Egy, kettő, három” című művében alakítja a gazdag bankárt. A színész azt mondja, az a legnehezebb, hogy szinte folyamatosan beszélnie kell, ráadásul nehéz szövege van, amit nagyon gyorsan kell mondania. A rendező, Znamenák István szerint a több mint 80 éves mű most is aktuális, hiszen manapság is előfordulhat, hogy valaki a semmiből lesz hirtelen milliárdos.

 

„Pillanatok alatt csinálunk kiskirályokat” – beszélgetés Znamenák Istvánnal

Az Egy, kettő, három bemutatója november 4-én lesz. Ennek kapcsán beszélgetett Bíró Dénes Znamenák Istvánnal, a készülő előadás rendezőjével.

Az Egy, kettő, három alapján készült egy filmszatíra a hatvanas években, Billy Wilder rendezésében. Berlinben a stáb egyik nap arra ébredt, hogy éjjel éppen ott kezdték el építeni a berlini falat, ahol a forgatás zajlott. Felmerült ez is a darab kiválasztásánál?

Láttam a filmet, de erről nem tudtam, így nem volt szempont. Nagyon régóta szerettem volna megcsinálni és amikor felkértek rá, egyből igent mondtam.

Mi az, ami megragadott benne?

Ez a darab ma is és Molnár Ferenc korában is ugyanarról szól: hogyan vesszük el egy ember személyiségét, és csinálunk belőle egy másikat. Hogyan lehet széttúrni emberi életeket önös érdekek miatt.

Hogyan lehet vígjáték mégis, ha ennyire sötét világot fest le?

Valóban olyan, mintha vicces lenne – és a nézők nevetnek is majd, reméljük. De azt is látni kell, hogy ténylegesen mi történik.

A darab Norrison bankigazgató köré épül.

Nagy bravúrszerep, nem is mindig rendezni, volt, hogy eljátszani szerettem volna. Norrison nem embereket lát maga körül, hanem egy gép fogaskerekeit, amit olajozni kell.

Lugosi György (Graef, titkár), Alföldi Róbert (Norrison) – fotó: Puska Judit
Lugosi György (Graef, titkár), Alföldi Róbert (Norrison) – fotó: Puska Judit

Mi a kihívás számodra benne rendezőként?

A színésznek, aki ezt a Norrisont játssza, nagyon pontosnak, rendkívül virtuóz színésznek kell lennie. Robi ilyen. A kihívás az, hogyan lehet mindent köré rakni, hogy ő pontos lehessen. Rendkívül precízen ki kell találni, hogy mikor, ki hogyan érkezik, hova megy ki. A ritmusokat tartani kell, és egy percre sem szabad eltévedni benne. A cél, hogy ne laposodjon el az izgalom, ez a pörgő állapot, és a darab magas hőfoka végig megmaradjon.

Tele van az Egy, kettő, három untermann szerepekkel…

A többiek is nagyon jó, de pici karakterek; ez a helyzet a színdarab kiindulópontjából következik. Van egy ember, akinek minden és mindenki a szolgálatában áll. A színészek gyakorlatilag tükrözik ezt a színdarabot. Muszáj tartaniuk a ritmust, hogy Robi tudjon menni az előadással. Azért nem tempót mondok, hanem ritmust, mert nem gyorsaságról van szó, hanem ütemről. Mindenki, aki körülötte van, az egy mondatával vagy egy szavával akkor és úgy kell jöjjön, hogy Norrison emberekből álló gépezete a nézők szeme láttára és átérezhetően megszülessen. Úgy látom, nagyon alázatos és élvezetes munka ez nemcsak Alföldi Robi, de a többi színész számára is.

Lesz valami újdonság az eddigi Egy, kettő, három premierekhez képest?

Nem láttam ugyan az összes eddigi bemutatóját, de nagyon remélem, hogy a két szerelmes kicsit árnyaltabb lesz, mint amilyen szokott lenni. Általában ők egy balfék taxisofőr, és egy hablaty-hebrencs gazdag lány. Szerintem ez nem ilyen egyszerű. Az ott egy házasság, a nő állapotos, védi a gyereket. Van egy fiatalember, aki az elveit, világnézetét feladja, csak azért, hogy a gyerekének és a szerelmének a kívánságát teljesítse. Megbánja, vagy nem: az egy másik kérdés.

Lénárdt Laura (Lydia) és Szatory Dávid (Antal) – fotó: Puska Judit
Lénárdt Laura (Lydia) és Szatory Dávid (Antal) – fotó: Puska Judit

Milyen elképzelések vezettek az előadás látványvilága megalkotásakor?

A díszlet kapcsán nagyon erősen a bauhausban gondolkoztunk. A jelmezekkel az a cél, hogy karikaturisztikus világot alkossanak, némileg túlrajzolt figurákkal. Mindez azonban nem öncélú, hanem Molnár Ferenc gondolatiságát erősíti.

Mi ez az üzenet számodra?

Mennyire jellemző ma is Magyarországon, hogy pillanatok alatt csinálunk kiskirályokat, nagyon gazdag embereket? Természetesen a senki attól még senki marad, hogy sok pénze lesz és hatalma. Az emberek pedig valamiért elviselik ezt. Úgy gondolom, Molnár Ferenc nem véletlenül írta a darab végére, amit leírt.

Mit írt?

Ezt talán meghagynám a nézőinknek felfedezni.

leadfotó: Mészáros Csaba

„Hazug látszatok épülnek ma is” – beszélgetés Debreczeny Csabával

Frissen, mosolyogva érkezik az öltözős próbára, pedig hajnalban már forgatott és előző este volt anyaszínházának bemutatóját nézte. A Jóban Rosszban és a Beugró Plusz produkciókból is ismert Debreczeny Csaba idén ősszel eljött az Örkény Színház kötelékéből. Többek között erről is beszélgettünk vele az Egy, kettő, három bemutatójára készülődve.

Hány évig voltál az Örkény Színház tagja?

15 évig, most nyáron szerződtem el. Lekopogom, egyelőre elkezdett kinyílni a világ. Az Örkény talán az ország legjobb társulata, teljes embert követelt, talán ha kétszer vendégeskedtem másik színházban. A János király után, úgy éreztem, elkerültek az izgalmas szerepek, így eljött a váltás ideje számomra. Most szabadúszok, ami nem új számomra, az Örkény előtt négy évet már dolgoztam így.

Debreczeny Csaba az Egy, kettő, három próbáján – fotó: Puska Judit
Debreczeny Csaba az Egy, kettő, három próbáján – fotó: Puska Judit

Milyen tervekkel vágtál neki a társulaton kívüli világnak?

A film eddig nem nagyon keresett, remélem, ez most megváltozik. Elhívtak egy nyolc részes sorozatba, nagyon élvezem a forgatást. A Kultúrbrigád és Znamenák István rendező felkérése is jókor jött. Ott van még a Beugró Plusz, és lekopogom, egyelőre az egyik munka adja a másikat.

Milyen Molnár Ferenc-darabban játszani egy színész számára?

Kétszer játszottam eddig Molnár Ferencet, az Üvegcipőt és a Farkast. A Farkas méltatlanul elfeledett, csodálatos darab, három totálisan különböző szerkezetű és stílusú felvonásból áll össze, mégis egységes tud maradni. Molnár Ferencet játszani adomány. Szinte tökéletes darabokat írt, színpadi érzéke hibátlanul működik, mind a nagy egész, mind a poénok kidolgozottsága terén. Mindeközben rettenetes mélységekbe tud hatolni. Erre a legjobb példa a Liliom, aminél kevés szebb és mélyebb darab van a földkerekségen.

Az Egy, kettő, háromban Felixet játszod, aki kevésszer tűnik fel a színen, mégis nagy eséllyel emlékeznek majd rá a nézők. Mennyiben különbözik a felkészülés az ilyen epizódszerepeknél?

Kevesebbet kell próbálni, de ugyanazzal az igényességgel. Nem kell mindennap széthajtanom az agyamat meg a lelkemet, de ez is főszerep, csak két jelenet hosszáig. Sokunknak, akik Norrison bankigazgató irodájába érkezünk, egy-egy gyors villanásra van lehetőségünk. Ezek kabinetszerepek, ilyenkor abból a néhány helyzetből és fordulatból kell kihozni a legtöbbet.

Alföldi Róbert (Norrison) és Debreczeny Csaba (Felix) – fotó: Puska Judit
Alföldi Róbert (Norrison) és Debreczeny Csaba (Felix) – fotó: Puska Judit

Milyen különlegessége lesz az előadásnak?

Bár még javában alakul minden, de Molnár Ferenc szerzői instrukciója egyértelmű, és attól nemigen lehet eltérni: a cselekménynek egy óra alatt kell lezajlania. Emiatt pergőbb és feszesebb tempót kell tartani, mint amihez a nézők hozzászokhattak.

Mi mozgatja az Egy, kettő, három szereplőit?

Csak a látszatok számítanak. A felszínt kell mindenáron fenntartani. Norrison e célra kész masinériát működtet, miközben emberszámba is alig veszi a körülötte levőket. Olaj, mondja, miután valami kedvességgel illette a neki szolgálót: Emberi gesztusai is a nagy masinéria olajozott működését szolgálják.

Mi a titka, hogy Molnár Ferenc majd’ száz év alatt sem avult el?

Talán, hogy nem sok minden változott Magyarországon a ’10-es, ’20-as évek óta. Hazug látszatok épülnek ma is, hadseregnyi ember kézivezérelten dolgozik, hogy eltakarja a valóságot a szemünk elől. Annyi változott, hogy mostanra már helikopterről szórják a propagandát. Molnár tisztán látta és brilliáns módon láttatja ezt az álságos világot, és az ezt működtető esendő embereket.

Bíró Dénes

Ez talán az igazi színházi itt és most – beszélgetés Lénárdt Laurával

Molnár Ferenc Egy, kettő, három című egyfelvonásosát november 4-én az Átrium Film-Színházban mutatja be a Kultúrbrigád, Znamenák István rendezésében, Alföldi Róbert főszereplésével. Az egyik próbát követően beszélgettünk Lénárdt Laurával, a darab női főszereplőjével, aki a szentesi Horváth Mihály Gimnázium irodalmi-drámai tagozata után Kaposváron végzett, Kocsis Pál osztályában, és az Örkény Színház mellett most már a budai teátrumban is láthatja a közönség.

Ki Lydia, akit a darabban játszol?

Lydia egy gazdag lány, aki Amerikából érkezett, és egy fél évet tölt el a Norrison családnál, jól megtanulja a nyelvet. Keresgéljük, hogy ezt akcentussal hogyan jelezhetem. Elronthatja például a magánhangzókat vagy az ékezetek, talán néha angolul is megszólal, de ez még alakul a próbák során. Ő egy karakán lány, elkényeztette az élet és a családja, nincs hozzá szokva, hogy valamit ne kapjon meg. Most viszont élete legnagyobb próbatétele előtt áll. Szerelmes, összeházasodik egy taxisofőrrel, aki szülei előtt természetesen nem vállalható, és a dolog visszafordíthatatlan, hiszen már babát vár tőle. A családja pedig már úton, egy óra múlva érkeznek, ezt a helyzetet kell megoldani.

Lénárdt Laura és Szatory Dávid az Egy, kettő, három próbáján – fotó © Puska Judit / Kultúrbrigád
Lénárdt Laura és Szatory Dávid az Egy, kettő, három próbáján – fotó © Puska Judit / Kultúrbrigád

Milyen eszközei vannak Lydiának, hogy elérje a célját?

A nőnek sok taktikája van arra, hogy a férfit meggyőzze. Mindent bevet és kipróbál, hogy Antal együttműködjön vele. Kedvesség, női vonzerő, egy csók, vagy akár érzelmi zsarolás a lényeg az, hogy elérje a célját. Egy-két mondattal pontosan betalálni. Az idő sürgeti őket, tehát néha erőszakosnak kell lenni, ha a szép szavak nem használnak. Van, hogy azt érzem, Lydia szinte már egy viperává változik, csakhogy átlendítse a férfit a döntéshelyzeteken.

Úgy tűnik, hogy ebben a darabban Antalnak nem igazán osztottak lapot.

Akármennyire is sarokba szorított ez a helyzet, mégis mindenre ő bólint rá, hiszen neki is érdeke, hogy a dolgok haladjanak. Persze nem mindig kapja meg az ehhez szükséges időt. Norrison számára nem kérdés, hogy Antal együttműködik vele. Ha nem értenek egyet, akkor Lydia néha tolmácsként közéjük áll és közvetít vagy rábeszéli a férfit. Tehát Antal kettős nyomás alatt van, de mindig volna más választása.

Milyen az Egy, kettő három világa szerinted?

A szereplőknek mind megvan a saját kis önzősége. Szövetkeznek, együttműködnek, de mindenkinek megvan a saját önös érdeke, amit a szeme előtt tart. Hatalommal, pénzzel bármi elérhető, de még a leghatalmasabb felett is áll valaki, aki irányítja.

Lénárdt Laura, Alföldi Róbert és Szatory Dávid az Egy, kettő, három próbáján – fotó © Puska Judit / Kultúrbrigád
Lénárdt Laura, Alföldi Róbert és Szatory Dávid az Egy, kettő, három próbáján – fotó © Puska Judit / Kultúrbrigád

Norrison?

Ő is ugyanúgy nyomás alatt van. De a jelenlévők közül neki van a legnagyobb hatalma, pozíciója, pénze. Egy olajozottan működő rendszerben minden és mindenki a rendelkezésére áll. Azt gondolom, így nem nehéz „varázsolni”. Bár Lydiát ez lenyűgözi.

Szerinted mi lesz az előadás különlegessége?

Az idő mindenféleképpen. Izgalmas lesz úgy játszani, hogy tudod, hogy a játék ideje és a cselekmény lefolyása megegyezik. A játék emiatt még inkább nagy pontosságot igényel. Szerintem ez egy jó kihívás. Ez talán az igazi színházi itt és most.

Lénárdt Laura az Egy, kettő, három próbáján – fotó © Puska Judit / Kultúrbrigád
Lénárdt Laura az Egy, kettő, három próbáján – fotó © Puska Judit / Kultúrbrigád

A tempó nagy fegyelmet is követel?

Az elejétől nincs lassú próbatempó. Ezt a sebességet is próbálni kell. Meg kell szokni ütemre megszólalni, időben állapotba lenni. Lydia sokat van úgy jelen, hogy csak figyeli az eseményeket. A gyorsaság miatt ezt is rögzítenem kell, hogy mi az a dolog, amit meghallok, mi az, amit nem. Nem lehet mindent befogadni és reagálni. Ezért kell kiszednem mindazt, ami a szerepem szempontjából fontos.

Milyen kihívást jelent neked Molnár Ferencet játszani?

Először játszom Molnár Ferenc darabot. Nála a szöveg fontos része a humor, amit jól kell közvetíteni a nézők felé. Hiszen ez egy szórakoztató műfaj, a figurákban és helyzetekben rejlő poénok felépítésén és lecsapásán áll vagy bukik a siker.

Pályakezdőként milyen elképzeléseid vannak a jövőddel kapcsolatban?

Most szabadúszó vagyok. Jelenleg a Mesél a bécsi erdőben játszom, az Örkény István Színházban. Illetve interaktív színházzal is foglalkozom, de ezek mellett mostanában nagyon érdekel és vonz a filmezés. Szívesen kipróbálnám magamat abban világban is. Eddig kisfilmekben játszottam és nagyon jól éreztem magamat. Az egy más típusú munkát és energiát követel meg az embertől. Szóval szeretnék sok mindent kipróbálni, új dolgokat tanulni, és tapasztalatot gyűjteni. Pályakezdőként élvezem az izgalmakat, amik az új lehetőségekben rejlenek.

az interjút készítette: Bíró Dénes

leadfotó: Mészáros Csaba