Sajtótájékoztató az Átrium jövő évadáról képekben

Puska Judit felvételei az Átrium Film-Színházban 2017. május 23-án tartott sajtótájékoztatóról.

Sajtótájékoztató

Borbély László (Budapesti Operettszínház), Horgas Ádám (Lepkegyűjtő Produkció), Molnár Zsolt (Clavis Irodalmi Ügynökség), Hajdú Rozi, Inhaizer Gyula (Pintér Béla és Társulata)
Hajdú Rozi, Inhaizer Gyula (Pintér Béla és Társulata), Alföldi Róbert
Alföldi Róbert, A félelem megeszi a lelket rendezője, az Átrium galériájának művészeti tanácsadója, Nyulassy Attila, Zsedényi Balázs, Ugrai István (Kultúrbrigád)
Krizsó Szilvia, Pass Andrea (Mentőcsónak), Lovasi András, Földes Eszter (Semmi konferencia)
Kollmann Gábor (Budapest Jazz Orchestra)

Szeptembertől a Kultúrbrigád vezeti az Átriumot

2017 decemberében lesz öt éve, hogy megnyitotta a kapuit a Margit körúton az Átrium Film-Színház, a leginkább talán Május 1. moziként ismertté vált épületben. A 2017/2018-as évadban megújul az intézmény, szeptembertől a színházban öt éve dolgozó Kultúrbrigád veszi át a színház vezetését.

Az Átrium profilja hasonló marad az elmúlt években kialakulthoz, az állandó jelleggel itt dolgozó társulatok nagy részével tovább folytatódik a közös munka, vagyis a Pintér Béla és Társulata, a Lepkegyűjtő Produkció, valamint a Budapesti Operettszínház továbbra is fontos művészeti és stratégiai partnere marad a színháznak. A színház elsődleges célja szórakoztató, de társadalmi szempontból érzékeny és érzékletes, művészi értelemben tartalmas, összetett előadásokat tárni a közönség elé.

Átrium sajtótájékoztató, 2017. május 23. – fotó: Puska Judit
Átrium sajtótájékoztató, 2017. május 23. – fotó: Puska Judit

A következő évad első felében két, a Kultúrbrigád produkciójában készülő előadást mutatnak be, mindkettő ősbemutató. Elsőként októberben Alföldi Róbert rendezésében Rainer Werner Fassbinder: A félelem megeszi a lelket című filmjének színpadi adaptációja lesz látható, Hernádi Judit, Bányai Kelemen Barna, Parti Nóra, Bercsényi Péter, Mihályfi Balázs és Szatory Dávid szereplésével. Az 1974-es, világsikerű német filmből készült darab egy német asszony és egy arab bevándorló kapcsolatának történetét meséli el. A másik bemutatót, amelynek munkacíme Vendetta, Bodó Viktor írja és rendezi, akinek ez lesz a következő évadban az egyetlen magyarországi munkája. A most születő darab egy színházi társulat, egy pályázat és a politika viszonyáról szól, en­nek főbb szerepeiben Lukáts Andort, Molnár Piroskát, Gyabronka Józsefet, Lázár Katit láthatják a nézők, de elég sok meglepetést is ígér a produkció, amely február közepén kerül színpadra. Ugyancsak februári bemutató lesz George Orwell: 1984 című re­gé­nyé­nek új adaptációja, amelyet a Lepkegyűjtő Produkció készít, Horgas Ádám ren­de­zésében, Bereczki Zoltán főszereplésével és a k2 Színház színészeivel.

2017 szeptemberétől széles körű, kiterjedt ifjúsági színházi nevelési programot is kínál az Átrium. Egyrészt tovább játssza és új bemutatókkal szélesíti az elsősorban középiskolások és felsőoktatásban részt vevő fiatal felnőttek számára programokat készítő Mentőcsónak Egység repertoárját. A nagy sikerű, többszörös díjnyertes Szociopoly és a Menekülj okosan! mellé az évad második felében új, interaktív, társasjáték jellegű előadás jön létre Fábián Gábor művészeti irányításával, Schnábel Zita rendezésében, Mentortársas címmel. Előtte, 2017 novemberétől Gimesi Dóra: A vezér című Lorenzaccio-feldolgozása mutatkozik be a Jurányi Mentőcsónak-termében, Pass Andrea rendezésében.

Az Átrium a színház határterületeiről és a kisebb korosztályokról nem megfeledkezve zenei nevelési programokat is tervez: az óvodások és kisiskolások számára Farkasházi Réka és a Tintanyúl zenekar, a felső tagozatosok és a középiskolások számára a Buda­pest Jazz Orchestra bigbandje mutat be beavató koncerteket, ezek célja a legfia­ta­labbakkal is megismertetni és megszerettetni a muzsika és a hangszeres zene világát, érzését és örömét.

Átrium sajtótájékoztató – 2017. május 23. – fotó: Puska Judit
Átrium sajtótájékoztató – 2017. május 23. – fotó: Puska Judit

Természetesen műsoron maradnak azok az előadások is, amelyeket évek óta nagy sikerrel és közönségérdeklődéssel játszik az Átrium, például a Parasztopera, a BÁRKIBÁRMIKOR, Az Őrült Nők Ketrece, az Igenis, miniszterelnök úr!, a színház nyitó­előadásaként bemutatott Vaknyugat, a Pillanatfelvétel, Molnár Ferenc: Egy, kettő, három című vígjátéka vagy az Operettszínház Nők az idegösszeomlás szélén című musicalje, és műsoron lesz a Sirály, a Duda Éva Társulat és az Operettszínház ko­produkciójaként bemutatott Frida, a Makbett, A Soha Vissza Nem Térő és az Át­rium­klorid is visszatér. Ezek mellett az Átriumban újként kerül műsorra a jövő évadban Vidovszky György rendezésében a Bárka Színház majdnem húsz éve kapcsán Tasnádi István és a Majdnem Színház csapata által írt Majdnem 20 című előadás az Ördögkatlan produkciójában, illetve decembertől a Kiscsillag zenekar Semmi kon­fe­ren­cia című zenés színházi estje. Az Átriumba költözik Krizsó Szilvia beszélgetős sorozata is.

Egész évben képzőművészeti kiállítóhelyként működik majd a tervek szerint az Átrium galériája, amelynek programját művészeti tanácsadóként Alföldi Róbert állítja össze.

Az üzemeltetőváltással megtörténik a színház műszaki parkjának és villamoskábeleinek cseréje, illetve sor kerül a hátsó, kiszolgáló helyiségek részleges felújítására is. Mindez, ahogy maga az évad is a színházat kedvelő és támogatni, segíteni akaró magánbefektetők bevonásával valósul meg, többféle konstrukcióban.

A sajtótájékoztatón Koch Andrea ügyvezető bemutatta a színház új vezetőit, Ugrai István intendánst, Zsedényi Balázs operatív menedzsert és Nyulassy Attila technikai menedzsert, majd Alföldi Róbert és Horgas Ádám rendezők, Borbély László (Operettszínház), Molnár Zsolt (Clavis Irodalmi Ügynökség), Kollmann Gábor (Budapest Jazz Orchestra), Földes Eszter és Lovasi András (Kiscsillag), Krizsó Szilvia, Inhaizer Gyula (Pintér Béla és Társulata), Pass Andrea (Mentőcsónak) ismertették az Átriummal közösen készülő projekteket. A Kultúrbrigád köszönetet mondott Magács Lászlónak, a színházat eddig üzemeltető Angolnyelvű Színház KHA vezetőjének az elmúlt öt év közös munkájáért és a zökkenőmentes átmenet biztosításáért.

Százötvenes Őrült Nők, szabadtér és vendégjátékok – itt a Kultúrbrigád 2017-es nyara!

Június 28-án, szerdán este fél 8-kor százötvenedik alkalommal nyitja ki kapuit Az Őrült Nők Ketrece az Átrium Film-Színházban. A Stohl András és Hevér Gábor főszereplésével, Alföldi Róbert rendezésében látható előadást ezen kívül további hétszer – angol felirattal – tűzi műsorára a budai teátrum. Mivel az évadban napok alatt elkelnek a kitűzött előadásokra a jegyek – függetlenül attól, hogy éjszaka vagy hétköznap délután kerül színre –, így ezúttal több érdeklődő számára nyílik lehetőség a három éve töretlen közönségsikerrel futó produkció megtekintésére. Sőt: júliusban két vidéki városba is ellátogat az előadás: 14-én és 15-én Nyíregyházán, 22-én a veresegyházi Mézesvölgyi Nyáresték keretében kerül színpadra az előadás, történetében először szabadtéri változatban.

Az Igenis, miniszterelnök úr! című, az angol miniszterelnök életének egy napját bemutató válságkomédia – amelynek a magyar közélet történéseire utaló mondatai nem csupán a véletlennek köszönhetők – május 25-én Gödöllőn, a Művészetek Házában látható vendégjátékon, az évadban utoljára pedig június 8-án, az Átriumban kerül műsorra, Hevér Gábor és Alföldi Róbert főszereplésével.

Molnár Ferenc Egy, kettő, három című valós idejű vígjátéka – a főszerepben Alföldi Róberttel, Szatory Dáviddal, Lénárdt Laurával, Znamenák István rendezésében – májustól angol felirattal is megtekinthető, nyáron Budapesten június 27-én látható utoljára az évadban. A produkció nyáron a Gyulai Várszínház műsorán vendégszerepel, július 5-én – ez lesz a huszonötödik előadás. Ugyancsak Gyulán, a tervek szerint a Tószínpadon kerül műsorra Csehov Sirály című műve, Fehér Balázs Benő rendezésében, Oszvald Marika, Kaszás Gergő, László Zsolt, Trokán Nóra és Porogi Ádám főszereplésével.

A budapesti nyári előadásokra a jegyek április 20-án déltől kaphatók, a vendégjátékok belépőit a meghívó színházak forgalmazzák.

1%

14226238-2-42 THEA Theatre Entertainment & Art Nonprofit Kft.


Kedves barátaink, nézőink, közönségünk!

Ezúttal támogatást kérünk. Sokat segítene munkánkban, előadásaink műsoron tartásában és jövőbeni előadásaink létrehozásában, ha a jövedelemadó 1%-át színházi szakmai partnerünk, a THEA Theatre Entertainment & Art Nonprofit Kft. részére ajánlanák fel. A cég színházi előadásokat hoz létre, illetve fenntartja a Mentőcsónak Egység ifjúsági színházi nevelési munkáját. Kérünk mindenkit, akik fontosnak, értékesnek tartják tevékenységünket, hogy 1%-uk címzettjeként a 14226238-2-42 adószámot jelöljék meg. Nagyon köszönjük a segítséget!

Az Adó1százalék.com oldalon pár kattintással könnyedén kitölthető a felajánlás. Az alábbi linken rögtön nyomtatható is a nyilatkozat: http://ado1szazalek.com/felajanlom/?t=1&id=3359


A THEA Theatre Entartainment & Art Egy, kettő, három című előadásunk koprodukciós partnere, és hosszú távú együttműködésben segíti a Kultúrbrigád alkotóinak jövőbeni munkáját.

Isabelle Huppert színházi világnapi üzenete

55 év óta minden tavasszal megünnepeljük a színházi világnapot. Mintha 24 óra alatt bejárnánk a színházi univerzumot, kezdve a NO-val és a Kathakalival, folytatva a Pekingi Operával és a Kathakalival, elidőzünk Görögországban, Aiszkhülosztól, Szophoklésztől Skandináviába látogatunk Ibsenhez és Strindberghez, majd Angliában Sarah Kane-től Itáliába száguldunk Pirandellóhoz, azután Franciaországba, Párizsba, ahol talán a legtöbb külföldi társulatot látjuk vendégül.

Azután innen, Racine-tól és Molière-től átsuhanunk Oroszországba Csehovhoz, majd átrepülünk az Atlanti-óceánon, hogy a napot egy kaliforniai egyetemi kampuszon fejezzük be, ahol fiatalemberek értelmezik újra a színházat. Mert a színház mindig újjászületik. A színházi konvenciókat újra és újra le kell rombolni. Mert a színház csak így maradhat eleven. A színház gazdag, átível téren és időn, a kortárs művek az elmúlt századok alkotásaiból is inspirálódnak, ha egy klasszikus színdarabot napjainkban mutatnak be, az mai és modern lesz.

A színházi világnap különleges alkalom. Időn és téren átívelő ünnep. Jean Tardieu (1903–1995) francia költő, író, drámaírót idézem: „Ami a teret illeti, azt kell tudni, hogy melyik a leghosszabb út két pont között… Ami pedig az időt, tized másodperc pontossággal mérjük meg, hogy mennyi idő kell az »örökkévalóság« szó kimondásához.” A tér-idő kapcsán így fogalmaz: „Elalvás előtt összpontosítsunk a tér két pontjára, és számítsuk ki, hogy (vágy)álmunkban mennyi idő szükséges ahhoz, hogy egyikből a másikba jussunk.” Itt az álom szót szeretném kiemelni. Az az érzésem, mintha Jean Tardieu és Bob Wilson találkozott volna egymással. A színházi világnap lényegét nagyszerűen foglalja össze Samuel Beckett, aki Winnie-vel mondatja ki: »Ó, milyen szép ez a mai nap! Megint egy szép nap!«

Amikor a világnapi üzenet megírásán gondolkodtam, felidéztem azokat a jeleneteket, amelyekben játszottam. Így tehát nem egyedül érkezem erre az ünnepségre, az UNESCO székházának színháztermébe. Elkísérnek azok, akiket a színpadon életre keltettem, pedig azt hinné az ember, hogy az utolsó előadással megválik a szerepeitől. De ez nem így van. Tovább élik bennünk titkos életük, készen arra, hogy segítséget nyújtsanak egy új szerep eljátszásában, vagy megnehezítsék azt. Így él bennem Phedra, Araminte, Orlando, Hedda Gabler, Médea, Merteuil, Blanche Dubois… De azok is itt vannak velem, akiket nézőként szerettem és megtapsoltam. Ezáltal enyém az egész világ. Görög vagyok és afrikai, szír, velencei, orosz, brazil, perzsa, római, japán, marseille-i, New York-i, filippino, argentin, norvég, koreai, német, osztrák, angol vagyok. Ez az igazi globalizáció.

1964-ben a színházi világnap alkalmából Laurence Olivier bejelentette, hogy egy századig tartó harc után végre megnyílik Angliában a Nemzeti Színház, amely szándékai szerint nemzetközivé válik, repertoárjában mindenképp. Tudta jól, hogy Shakespeare mindenkié, az egész világé.

Az első színházi világnapi üzenetet 1962-ben Jean Cocteau – Az első utazásom szerzője – írta. Ő 80 nap alatt kerülte meg a Földet, én másként tettem meg ezt az utat: 80 filmmel és előadással. Mindig meglepetést okozok azzal, hogy nem teszek különbséget a színházi és filmes színészi játék között. Higgyék el, nincs különbség.

Én itt nem színésznőként szólalok meg, hanem mindazoknak a nevében, akiknek köszönhetően a színház tovább él. Ez a feladatunk és kötelességünk. Nem mi adunk életet a színháznak, hanem általa létezünk. A színház erős, mindent túlél, háborút, cenzúrát, pénzhiányt. Elég egy üres tér és a színész. Vagy színésznő. Mit csinál, mit mond? A közönség figyeli, és soha ne feledjük, közönség nélkül nincs színház. Egyetlen néző közönség. De azért ne legyen túl sok üres szék a nézőtéren. Kivéve Ionescónál. A székek című darab végén az Öregasszony azt mondja: „Igen, igen, haljunk meg dicsőségünk teljében… Haljunk meg, hogy nevünket legendába szőjék… Legalább egy utcát neveznek el rólunk…”

A színházi világnap tehát 55 éve létezik. Én vagyok a nyolcadik nő, akit felkértek az üzenet megírására. Nem is tudom, hogy az üzenet a megfelelő szó. Elődeim (beleértve a férfiakat is) a színházról szólva szabadságról, eredetiségről beszéltek, felidézték a multikulturalitást, a szépséget. 2013-ban Dario Fo azt mondta: „.. abban reménykedhetünk, hogy üldözni kezdenek bennünket és főleg azokat a fiatalokat, akik színházzal akarnak foglalkozni: így kialakul majd a komédiások és színházcsinálók új diaszpórája, amely a tiltásokból minden képzeletet felülmúló erényt farag, és új színházat hoz létre.” Szép megfogalmazás, méltó arra, hogy egy politikai program része legyen. Franciaországban nemsokára választások lesznek, így azt javasolom a bennünket kormányozni vágyóknak, figyeljenek arra, hogy a színház milyen fontos és hasznos. Ne legyen boszorkányüldözés!

A színház számomra a másik embert jelenti, a dialógust, a gyűlölet hiányát. Nem tudom mit jelent a népek közötti barátság, de hiszek a közösségben, a nézők és a színészek barátságában, azoknak az együttműködésében, akiket a színház összehoz: az írókban, fordítókban, világosítókban, az öltöztetőkben, a díszlettervezőkben és díszítőkben, színészekben, mindazokban, akik csinálják és akik nézik az előadást.

A színház védelmez és menedéket nyújt. Hiszem, hogy szeret minket… ahogy mi is szeretjük őt. Emlékszem egy öreg ügyelőre, aki mielőtt felment a függöny, minden este a kulisszák mögött női hangot imitálva mondta: „Helyet a színháznak!”

Fordította: Lakos Anna / ITI Magyar Központ

leadfotó: nicolas genin from Paris, France – 66ème Festival de Venise (Mostra), CC BY-SA 2.0, link

„Olyan agymunka, amivel én nem nagyon találkoztam még”

Alföldi Róbert volt Csáki Judit kritikus vendége 2017. március 5-én a Spinoza Házban. A beszélgetésben több minden mellett sok szó esett az Egy, kettő, háromról is.

 

(Molnár Ferencről) „Nem is csak az, hogy olyan agymunka, amivel én nem nagyon találkoztam még. Molnár annyira zseniális író, hogy olyan rendszer szerint van megírva a szöveg, hogy nem azt mondom, hogy könnyű tanulni, de sokkal könnyebb tanulni, mint ahogy az így kívülről látszik. Abszolút van egy belső logikája, a szóhasználatában is. Hihetetlen író. Nagyon fárasztó, nagyon kell koncentrálni, nincs lehetőség javítani, pihenni, korrigálni. De ami igazán nehéz ebben, hogy ez ne csak egy technikai bravúr legyen.”


(a dupla előadásokról) „A második mindig sokkal jobb és lazább. Ha ma játszanám meg holnap játszanám, ugyanaz a félelem meg szorongás lenne. Ha lejátsszuk hatkor és fél kilenckor, az annyira közel van, hogy az ad egy kis megnyugvást, hogy oké, ment, rendben volt, tehát sokkal lazább, sokkal nyugodtabb, sokkal békésebb belül a második.”

(a csapatról) „Ez a szerkezet, amit a darab fölrak, ez valahogy az előadásban is szerkezet. Ha én valamit elcseszek, akkor az egész szerkezet a takarásban egy pillanat alatt átgondolva azonnal tud segíteni. Nagyon helyesek, gyönyörű, ahogy iszonyú alázatosan figyelnek, nagyon szép, kollegialitásilag nagyon megrendítő.”
A teljes beszélgetés itt megtekinthető.

Fehér Tibor és Söptei Andrea állami elismerése

Az Őrült Nők Ketrece című előadásunk két szereplője is részesült idén állami elismerésben. Söptei Andrea, aki tavaly két alkalommal játszotta Marie Bouteille-t (és idén nyáron is látható lesz ebben a szerepben) a Magyarország Érdemes Művésze díjat, a Jacobot és Francist váltásban játszó Fehér Tibor Jászai Mari-díjat kapott. Mindkettejüknek szívből gratulálunk!

Kecskeméten az Igenis, miniszterelnök úr!

Igenis, miniszterelnök úr! című előadásunk március 12-én este 7-től a kecskeméti Ciróka Bábszínházban látható. A produkciót a Pestiek a Budai utczában című sorozatban, felnőttelőadásként tűzte műsorára a hírös város bábszínháza.  Antony Jay és Jonathan Lynn válságkomédiájában ezen az estén Hevér Gábor, Alföldi Róbert, Ficza István, Parti Nóra és Némedi Árpád játszik. A Znamenák István rendezte produkció hetvenkilencedik alkalommal kerül színpadra, és ezzel az előadással tér vissza bő másfél hónapos szünet után (amely alatt a Sir Humphrey Applebyt játszó Alföldi Róbert Dél-Koreában, a Szöuli Nemzeti Színházban rendezett). A jegyek már elővételben elkeltek.

Április 9-től 25-ig megnövekedett menetidő a Nagykörúton

Felhívjuk az április 11-i és 24-i Egy, kettő, három, 13-i és 17-i Igenis, miniszterelnök úr!, valamint 14-i és 15-i Az Őrült Nők Ketrece című előadásunkra jegyet váltó közönségünk szíves figyelmét, hogy a Nagykörúton zajló villamosfelújítási munkálatok miatt hosszabb menetidővel kell számolniuk, ezért kérjük, induljanak el időben az előadásokra!

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) tájékoztatása szerint április 9. és 25. között a Nagykörúton villamospálya-felújítási munkálatokat végeznek, ezért a körút pesti szakaszán megváltozik a közlekedési rend. Mivel a jelzett időszakban a 4-es és 6-os villamost részlegesen autóbuszok pótolják, a megállók körzetében megállási tilalmat rendelnek el, továbbá a buszok dedikált sávot kapnak. A forgalomtechnikai módosítások tapasztalataink szerint a teljes Nagykörút forgalmára kihatnak, ezért ebben az időszakban megnövekedett menetidővel érdemes számolni.

A jelzett időszakban az Átrium Film-Színház közvetlen környékén forgalmi változások nem lesznek, ám a körúti villamos csupán a Wesselényi utcától közlekedik a Mechwart ligeti megálló irányába, a dél-budai végállomásuk felől a Pál utca (Corvin-negyed) és a Wesselényi utca között autóbusz pótolja a járatot. A Blaha Lujza tér felől érkezőknek azt ajánljuk, hogy az M2 metróval utazzanak a Széll Kálmán térig, majd onnan a 4-es, 6-os, 17-es villamosok valamelyikét vegyék igénybe (a Mechwart liget a Széll Kálmán tértől számolva a második megálló).

A közlekedési változásokkal kapcsolatos részletes információ a BKK honlapján olvasható.

Bravúrosan csúsznak egymásba a teatralitás szintjei – Friss recenziók a Sirályról

Szilágyi Csenge és László Zsolt a Sirályban – fotó: Dudás Ernő
Szilágyi Csenge és László Zsolt a Sirályban – fotó: Dudás Ernő

Januárban felújítottuk a Sirály című előadásunkat. Három kritika is megjelent a produkcióról az elmúlt időszakban.

Az egyik írás szerzője, Pethő Anita másodjára látta az előadást. „(…)a korábbi alkalomról emlékeztem jól, mennyi minden történik az előadás elején a függöny előtt. Még azt is mondhatnám, hogy drukkoltam annak, hogy a többiek vegyék a lapot, jól reagáljanak például Arkagyina, azaz Oszvald Marika »nagybelépőjére«. Többek között ez is a kint is – bent is, szerepbeliség és szerepen kívüliség játéka, ahogyan Oszvald Marika folyton ide-oda mozog az »arkagyinaság« és »oszvaldmarikaság« között. vagy mondhatnánk úgy is, hogy Arkagyina, ez a mindig a középpontban lenni akaró, ezért folyton színjátszó, alakoskodó, pózoló színésznő időnként Oszvald Marikát, az ismert operettszínésznőt alakítja. Azaz egészen pontosan azt, ami (sablonos) kép egy ismert operettszínésznőről bennünk él.” A cikk az előadás önreflexív voltát emeli ki, a sablonok, az elvárásoknak megfelelés igényének motívumait és ezek ellenpontozását veszi sorra, kiemelve Kaszás Gergő játékának rétegzettségét, illetve a sikeresség és a látszat, a művészet és az iparostevékenység viszonyáról tesz fel érdekes kérdéseket a produkció kapcsán. A szöveg az Egy olvasó naplója blogon jelent meg.

Kaszás Gergő a Sirályban – fotó: Mészáros Csaba
Kaszás Gergő a Sirályban – fotó: Mészáros Csaba

A szereposztást tartja a produkció legnagyobb bravúrjának az Apokrif Online kritikájának szerzője is. „Arkagyina szerepében Oszvald Marika, az Operett Színház legendás szubrettje, maga a két lábon járó tradicionális színjátszás látható – mint prózai színésznő. Játéka kiegyensúlyozott, nem maníros, csak ahol a szerep is megkívánja. Kaszás Gergővel (Trigorin) – akivel egy pillanatig sem keltik egy szerelmespár látszatát – közös jelenetükben egy érett nő higgadtságával és reális érveivel ellensúlyozza az író infantilis és kamaszos kitöréseit: nem primadonnaként hisztériázik, hogy az ünnepelt szerző maradjon mellette, hanem egy korosodó nő megannyi évének és félresiklott kapcsolatának tapasztalataiból építkezve érvel. Kettejük kapcsolata inkább a művészélet rögös útján köttetett erős szövetség, mintsem szerelem” – írja Bagi Ágnes, aki részletes elemzését így zárja: „Fehér Balázs Benő sikeresen felfedezte Csehov elejtett lázadását Sztanyiszlavszkij színházával szemben, azonban nem vitte végig ezt a lázadást, ahogy maga a szerző sem. Ellenben létrehozott egy olyan előadást, ami a mai fiatalok számára is érthetővé és élvezhetővé teszi Csehov klasszikusát. Mellettük persze az érettebb korosztály is kap impulzust a kortárs színjátszásról való gondolkodáshoz, de a gondolatsor befejezése és az új formák létre hozása ránk vár.”

Oszvald Marika a Sirályban – fotó: Mészáros Csaba
Oszvald Marika a Sirályban – fotó: Mészáros Csaba

Szekeres Szabolcs a Dionüszosz magazin blogján írt az előadásról, úgy értékelve, hogy Fehér Balázs Benő rendezése a fiatalos lendület elapadásáról szól. „Méghozzá úgy, hogy közben mindenki színházat játszik vagy legalábbis mániákusan a színpadról beszél. A humor forrása a végig az elemelt és a karikírozott színészi játék, amelybe Mihályfi Balázs bumfordian érzéketlen Samrajev intézője éppen úgy belefér, ahogy maga Trepljov is, aki az egyik jelenetben két hatalmas karddal jelenik meg, hogy párbajra hívja Trigorint, a vetélytársát.” A recenzió szerzője szerint a rendező keze nyomán „bravúrosan, valósággal matrjoska babák gyanánt csúsznak egymásba a teatralitás szintjei”, és Oszvald Marika alakítását dicsérve megjegyzi: kár, hogy az operettcsillag nem korábban rándult át a prózai színházba, mert „Arkagyina szerepében a kapzsiság és az önző ridegség magasiskoláját mutatja be”. A szerző szerint a rendezői elképzelés akár vitára is ingerelhet, de „az ötletesen működtetett, az előadás egészére kiterjesztett színház a színházban szituáció komoly kohéziós erővel bír, és nem fukarkodik a humoros helyzetekkel. Az Átrium Film-Színház és a Kultúrbrigád közös vállalkozásaként létrehozott Sirály arról szól érvényesen, hogy az egykori harcos lázadók élete, függetlenül attól, hogy tehetségesek-e igazán vagy sem, még csak bele sem simulhat a (kis)polgári életbe, hanem egyenesen tragédiával ér véget.”

A Sirály legközelebb április 29-én délután látható az Átriumban, jegyek már kaphatók.

színház nekünk

Ez a webhely cookie-kat használ, melyekre szükség van a weboldal teljes működéséhez. Weboldalunk használatával Ön elfogadja a cookie-k használatát. További információ

Ez a webhely cookie-kat használ, melyekre szükség van a weboldal teljes működéséhez. Weboldalunk használatával Ön elfogadja a cookie-k használatát.

Bezár